Önkormányzati ingatlanon végzett felújítás

Kérdés:

Önkormányzatunk üzemeltetésbe adta nemzeti vagyonba tartozó ingatlanját 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek. Ezen az ingatlanon a cég árbevételes tevékenységet folytat, ezért áfalevonásra jogosult. Elvégezhet-e az ingatlanon értéknövelő felújítást a cég, illetve élhet-e az áfalevonási jogával? Ha igen, akkor a felújítás mikor és milyen módon kerülhet az önkormányzat könyveibe és a vagyonkataszterbe? Lehetséges-e az üzemeltetési szerződés lejártakor elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...kiállítani, ami megalapozza azt, hogy a beruházás áfáját levonásba helyezze a kft.Ha viszont a kft.-vel bérbeadási szerződésük van, az üzemeltetési szerződés is bérbeadás, akkor a felújítás értékét a kft. az Szt. szerint idegen tulajdonon végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.
Részlet a válaszából: […] ...a térítésmentesen átadott szennyvízcsatorna-hálózattal és szennyvíztisztító teleppel kapcsolatban volt áfalevonási joguk, mert áfás üzemeltetési szerződést kötöttek az üzemeltetővel, akkor a térítésmentes átadás áfakötelezettséget keletkeztet. Az adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszából: […] ...közcélú adományozásnak minősül a térítésmentes átadás.A Vksztv. 8. §-a szerint:(1) Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a vízi közmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltető köteles az átvett eszközöket karbantartani,működőképes állapotban tartani, ezek a költségek az üzemeltetőt terhelik.– Az üzemeltetésre átadott eszközök felújítása, pótlólagosberuházása a tulajdonos önkormányzatot terheli.– Az üzemeltető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

ISPA-forrásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...a nem kihirdetettanyagában], akkor a társberuházó önkormányzatok a közműberuházást terhelő adótlevonhatják, ugyanakkor a közműnek az üzemeltetést vállaló adóalany részéreüzemeltetés céljából történő átadásához kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Bérbe adott területen végzett beruházás áfája

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdéses ügylet az önkormányzatokra ésgazdálkodásukra vonatkozó szabályozásba nem ütközik, és ez az "albérlet"jogszerűen megvalósítható, az általános forgalmi adó szempontjából a következőkszerint ítélendő meg. Bérbeadásról lévén szó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.