19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Piacépítés
Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
12. cikk / 19 Temetői szolgáltatások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
13. cikk / 19 Önkormányzati kisbusz üzemeltetése
Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
14. cikk / 19 Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)
Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
15. cikk / 19 Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél
Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
16. cikk / 19 Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához
Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
17. cikk / 19 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
18. cikk / 19 Bérbe adott területen végzett beruházás áfája
Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
19. cikk / 19 Egyes, a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása
Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.
