5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Szolgáltatás vagy termék
Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?
2. cikk / 5 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
3. cikk / 5 Teljesítésigazolás
Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
4. cikk / 5 Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa
Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
5. cikk / 5 Víziközmű-szolgáltatás
Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?
