Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevevője magyar adóalany, a fuvarozók által a szállítmányozónak nyújtott szolgáltatások az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján Magyarországon teljesül, így arra az Áfa-tv. szabályait kell alkalmazni. A fuvarozók által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...például az Szja-tv. 1. számú melléklete alapján:– a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatás-fejlesztési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] ...ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.Az Ávr. 58. §-ának (5) bekezdése szerint az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: Önkormányzati támogatás adható-e olyan alapítványnak, amely a beszámolóját nem helyezte letétbe?
Részlet a válaszából: […] ...részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) szerint történt, vagyc) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészében támogatott tevékenység fedezetét jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevétel,g) a költségvetési támogatás:– a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,– az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,– az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.