21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Kis értékű tárgyi eszköz
Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?
12. cikk / 21 Beruházás szállítói finanszírozása
Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzsment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
13. cikk / 21 Elévülés
Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy – figyelemmel a módosításra is – helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?
14. cikk / 21 Áfa-visszaigénylés elévülése
Kérdés: Kérdésem az áfaelévüléssel és a bevallás technikai megoldásával kapcsolatos. Önkormányzatunk negyedéves áfabevalló, 8 éve göngyölített áfát, nem igényelt visszafizetést soha, annak ellenére, hogy a visszaigénylési lehetőség megnyílt. 2009. évben gépbeszerzést hajtott végre, nagyobb összegű áfát igényelhet vissza. 2010. I. negyedévében áfát igényelt, a bevallás szerint az előző időszakok áfáját pontosan be kell írni. Amennyiben 2009. 09. 30. előtti áfa szerepel, elévült. Ezzel a bevallásban nem lehet mit kezdeni, be kell írni. Így jogtalan áfaigénylés történt, ebből következik a mulasztási bírság. A göngyölített áfára is vonatkozik az ötéves elévülés? IV. negyedéves áfabevallás, 2004. október-2010. március 31. a visszaigényelhető időszak? Mi az elévült áfának a technikai levezetése, mert erre az 1065-ös bevallás nem ad lehetőséget? Az adóhatóság ezt hivatalból nem törli. Az adózó a bevalláson nem tudja kezelni.
15. cikk / 21 Külföldön letelepedett adóalany által számlázott belföldi ügylet
Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.
16. cikk / 21 Közüzemi díjak lakásszövetkezeti bizonylata
Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.
17. cikk / 21 Önkormányzat közösségi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?
18. cikk / 21 Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok
Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
19. cikk / 21 A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása
Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
20. cikk / 21 Bérleti díj utáni áfafizetés időpontja
Kérdés: Bérleti szerződésünk szerint a bérleti díjat negyedévente előre kell fizetni. Többletadminisztrációt okoz, ha előlegként kellene bizonylatolni, és a negyedéves bérleti időszak végén kiállítani a végszámlát, nulla adóalappal. Az évközi módosítást követően elfogadható-e, ha a szerződésben a részkifizetés időpontját jelöljük meg áfa szerinti teljesítési időpontnak, és ekkor állítjuk ki a számlát? Más szerződésnél (például: vállalkozási vagy részletvételi, illetve zárt végű lízingszerződés) is kijelölhető-e egy tetszőleges időpont áfafizetési időpontnak?