Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyilvántartani, a készletváltozást az analitikus nyilvántartásból történő – változási jogcímenkénti – feladás alapján negyedévenként a tőkeváltozás számlával szemben kell könyvelni.= készlet állományba vétel(készlet-előállítás)T 25 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...fel (pl. végrehajtási díj, ügyvédi költség, postaköltség, közjegyzői díj stb.).A behajthatatlanság vizsgálatánál azonban egyedileg kell minden követelésnél a várható kiadásokat megállapítani – még a végrehajtás megindítása előtt -, és ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Sportcsarnok működtetésére kapott önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 65. §-a értelmében a termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás adóalapja főszabály szerint az a pénzben kifejezettellenérték, amelyet a jogosult kap (vagy kapnia kell) akár a termékbeszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Temetői szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetségesszerződéses kapcsolatokat, a levonható adó mértékének minden egyestemetőtulajdonos önkormányzat esetében csak egyedileg, a helyi sajátosságokfigyelembevételével kerülhet sor. A temető fenntartója, üzemeltetője általbeszedett díjak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.