7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
2. cikk / 7 Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
3. cikk / 7 Sportcsarnok működtetésére kapott önkormányzati támogatás áfája
Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?
4. cikk / 7 Óvodai, iskolai étkeztetés
Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
5. cikk / 7 Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása
Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
6. cikk / 7 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
7. cikk / 7 Államháztartási támogatások áfája
Kérdés: Pályázat útján minisztériumoktól kapunk támogatásokat meghatározott feladatok ellátására. A támogatás pénzügyi rendezése utólagos elszámolás és a megvalósult támogatási program elfogadása után történik. A pályázati szerződésben áfalevonási jogunkról nyilatkoztunk. Az elszámoláskor csak a ráfordítások áfa nélküli összegét vehetjük figyelembe?