22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Leltári többlet
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
2. cikk / 22 Tárgyi eszköz vásárlása
Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?
3. cikk / 22 Szállítási költség
Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
4. cikk / 22 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú Tojótyúkok és tojások nyilvántartása tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
5. cikk / 22 Könyvtári könyv beszerzése
Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket – feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van – a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.
6. cikk / 22 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
7. cikk / 22 Kis értékű tárgyi eszközök elszámolási szabályai
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz könyvelési tételeihez kérném segítségüket. Például egy 150 ezer Ft-os mosógép esetében el kell számolni egy összegben az értékcsökkenést is, ez jelen esetben 150 000 Ft, az áfával növelt érték? A kis értékű tárgyi eszköz leltári nyilvántartásával kapcsolatban kérdezném, hogy itt nincs alsó értékhatár, tehát a 800 Ft értékű tűzőgépet is üzembe kell helyezni és leltári nyilvántartásba kell venni, valamint értékcsökkenést számolni utána?
8. cikk / 22 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályai
Kérdés: Kérem, szívesedjenek összefoglalni, hogy hogyan változott 2014. január 1-jétől az értékcsökkenés elszámolása!
A 200 000 Ft alatti eszközöket minden esetben a tárgyi eszközök között kell kimutatni és az értékcsökkenést egy összegben elszámolni? Vagy továbbra is van mérlegelési lehetősége a szervezetnek, hogy csak abban az esetben kell az 1-es számlaosztályban elszámolni a beszerzést, ha a költségvetési szerv tartósnak minősíti az eszköz használatát, egyébként készletbeszerzés K311, K312 rovatokon?
A 200 000 Ft alatti eszközöket minden esetben a tárgyi eszközök között kell kimutatni és az értékcsökkenést egy összegben elszámolni? Vagy továbbra is van mérlegelési lehetősége a szervezetnek, hogy csak abban az esetben kell az 1-es számlaosztályban elszámolni a beszerzést, ha a költségvetési szerv tartósnak minősíti az eszköz használatát, egyébként készletbeszerzés K311, K312 rovatokon?
9. cikk / 22 Üzemeltetési megállapodás
Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
10. cikk / 22 Tárgyi eszközök üzembe helyezése
Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?