6 talált cikk a jövedelem , szja , rendelkezés , adóhatóság , GYED kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?

Kérdés: Hivatalunk társasháztól bérel helyiséget raktározás céljára. A társasház a közös tulajdon bérbeadása után az Szja-tv. 75. §-a alapján személyijövedelemadó-kötelessé válik, mely adót a kifizető – esetünkben a hivatal – állapítja meg, levonja, és befizeti az adóhatóság részére. Mely rovatokon kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Saját gépjárművét hivatali céllal rendszeresen igénybe vevő kormánytisztviselő részére a munkáltató gépjárműátalányt kíván megállapítani. Milyen szabályokat kell figyelembe venni az átalány megállapítása során, milyen módon történik az okmányolása, illetőleg elszámolása, ellenőrzése a munkáltató, illetve az adóhivatal részéről?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?