16 cikk rendezése:
11. cikk / 16 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása
Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
12. cikk / 16 Szabadság kiadása
Kérdés: Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?
13. cikk / 16 Szabadság mértékének meghatározása
Kérdés: Pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársunk 2004. október 25-én szülte első gyermekét. A 2004. évi szabadságot szülés előtt kivette. 2007. szeptember 1-jén munkába kíván állni. Hány nap szabadság illeti meg?
14. cikk / 16 Gyermekek után járó pótszabadság
Kérdés: Három gyermek után járó 7 nap pótszabadságot az édesapa szeretné igénybe venni. A legkisebb gyermek 2006. 09. 20-án tölti be 3. életévét. Az édesanya GYES után a gyermeknevelési támogatást fogja igénybe venni a gyermek 8 éves koráig. A férj a munkáltatójától kérheti-e a gyermekek után járó pótszabadságot? 2006. 01. 01-jétől kérte, de nem adták meg neki, arra hivatkozással, hogy az édesanya vállal többet a gyermekek neveléséből, és igénybe fogja venni a gyermeknevelési támogatást. Ha a GYET időtartamára nem is jár, de majd 2006-ra időarányosan jár-e?
15. cikk / 16 Pedagógus szabadsága
Kérdés: Pedagógusok esetében mennyi a GYED vagy a GYES első évére járó fizetett szabadság? Figyelembe kell-e venni az egyébként őket megillető 25 nap pótszabadságot is, tehát 46 nappal kell-e számolni?
16. cikk / 16 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
