Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Gyermek gondozása miatti távollét idejére járó szabadság

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk második gyermeke 2012. 06. 19-én született, terhességi-gyermekágyi segélyen volt 2012. 05. 21.-2012. 11. 04. között, 2012. 11. 05-től gyermekgondozási díjon van, ami 2014. 06. 19-ig jár neki. 2014. 06. 20-tól GYES jár részére, de 2014. 09. 1-jével szeretne újból munkába állni. Hány nap szabadság jár részére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az érintett 2014. szeptember 1-jétől meg kívánja szüntetni a fizetés nélküli szabadságát, és munkába szeretne állni, ki kell számolni a részére járó szabadságot, mely két részből áll össze. Egyrészt a részére a személyi akadályoztatás (gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 11/A. §-ának (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a törvény meghatározza a közalkalmazotti és a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a kormány által rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a dolgozó fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően kiadandó szabadságot a következő esetben? Táppénz: 2005. 08. 24.-2006. 02. 23. Első gyermek születése: 2006. 02. 24. Szülési szabadság: 2006. 02. 24.-2006. 08. 10. GYED: 2006. 08. 11.-2007. 11. 04. Második gyermek születése: 2007. 11. 30. Szülési szabadság: 2007. 11. 05.-2008. 04. 20. GYED: 2008. 04. 21.-2009. 11. 30.
Részlet a válaszából: […] ...a szülők döntése alapján (aleadott nyilatkozat szerint) gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállalómunkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhatévesnél fiatalabba) egy gyermeke után kettő,b) két gyermeke után négy,c) kettőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?
Részlet a válaszából: […] ...adhat kevesebbet, illetve csökkentheti ahozzájárulás összegét a távollét mértékével arányosan, akár szabadság, akárbetegség, akár GYED vagy GYES idejére is. A konyha bezárásának ideje alatttörténő étkeztetés feltételeit is ezekben a szabályzatokban kell rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazottijogviszony főszabályként határozatlan időre jön létre. A hivatkozott paragrafus(2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nemrendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség, hogy mentesülhet a munkavállaló amunkavégzési kötelezettség alól a munkáltató engedélye alapján [Mt. 107. § h)pont]. Egyedi esetben, a munkavállaló kérelmére, a munkáltató mérlegelésijogkörében dönthet úgy, hogy mentesíti a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...kieső időnek minősítené a támogatás szempontjából, mégnem találkoztunk. A hosszabb munkavégzéstől való távollét, pl. GYES, GYED okotadhat arra, hogy ezen időszakra a munkáltató nem biztosítja a juttatást.Amennyiben a Kollektív Szerződés a kérdést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra azidőtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.Az idézett előírás szerint GYED, GYES ellátások időtartamaalatt a biztosítási jogviszony nem szünetel.Abban az esetben, ha az érintett dolgozó 30 napnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.