Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?
Részlet a válaszából: […] ...az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző hajtja be. A befolyt összeget a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára kellett átutalni.A Vgt. 44/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban az Art. hatályos rendelkezéseivel) a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Véleményünk szerint nem szükséges egyedi végzést hozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?
Részlet a válaszából: […] ...halmozódó tartozás esetén figyelni kell, hogy a vevő tartozása nem lépi-e át a 100 000 Ft-os értékhatárt, mert ebben az esetben már egyedileg kell a vevőkövetelést értékelni.A kis összegű követelések minősítésére, a kategóriák meghatározására és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyilvántartani, a készletváltozást az analitikus nyilvántartásból történő – változási jogcímenkénti – feladás alapján negyedévenként a tőkeváltozás számlával szemben kell könyvelni.= készlet állományba vétel(készlet-előállítás)T 25 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Zöldségfélék termesztése

Kérdés: A kérdésünk a saját előállítású zöldségfélék készletre vételének számviteli elszámolásával kapcsolatos. Szükséges-e felvásárlási jegy kiállítása részünkről?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyilvántartani, a készletváltozást az analitikus nyilvántartásból történő – változási jogcímenkénti – feladás alapján negyedévenként a tőkeváltozás számlával szemben kell könyvelni.= készlet állományba vétel(készlet-előállítás)T 25 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Szakkönyvtári könyvek

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?
Részlet a válaszából: […] ...szemben, és a mennyiségben és értékben vezetett analitikus nyilvántartásokról készített összesítő bizonylatok alapján, negyed­éves zárlat keretében kerülnek könyvelésre a készletváltozások a készletszámlán a tőkeváltozással szemben. Figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Start munkaprogram

Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...számú mellékletének 2. pont a) alpont szerint integrált rendszer esetén azonnal megtörténik, ha nem integrált a rendszer, akkor a tárgynegyedéves felhasználás esetén a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig az analitikus nyilvántartásból megfelelő jogcímre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...fel (pl. végrehajtási díj, ügyvédi költség, postaköltség, közjegyzői díj stb.).A behajthatatlanság vizsgálatánál azonban egyedileg kell minden követelésnél a várható kiadásokat megállapítani – még a végrehajtás megindítása előtt –, és ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
2