Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint mind az Ávr. 63. §-ából, mind az általános államháztartási elvekből levezethető, hogy a magáncélú használatot ki kell számlázni a munkavállalóknak, hiszen költségvetési kiadásról van szó.Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Önkormányzati rendezvények adómentessége

Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja alapján adómentes a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...vizsga teljes időtartamára szól.A Vizsgadíj rendelet 4. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogyamennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire,vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységbenkerül sor, úgy a vizsgáztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.