Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] ...a kétféle használat díjrészei. Ennél és a hívásnapló esetében is a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes magánszemélyek hívása. Ezzel a módszerrel igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés:

Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. előírásaitól. Természetesen a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni kell.Az Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése: Egyes meghatározott juttatásnak minősüla) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót el kell látnia a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító minimálisan szükséges szemüveggel.Az egyes szemüvegek ára között jelentős eltérések mutatkoznak. A jogszabály nem határozza meg, hogy a munkáltató mekkora összeggel kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...szerint adózó az a szervezet, amelynek adókötelezettségét,adófizetési kötelezettségét törvény írja elő. Adókötelezettséget az egyes adónemekre vonatkozóan az adó-és járuléktörvények (Szja, Tbj., Flt., Eho, Áfa-tv. stb.) állapítják meg. Aszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.