15 talált cikk a hozzájárulás , adómentesség , áfa , GYES kifejezésre

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók - illetve szüleik - részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni számvitelileg az önkormányzat augusztus 20-i rendezvényén nyújtott előadó-művészeti szolgáltatást, illetve van-e adóvonzata? A zenei szolgáltatásról a vállalkozó számlát állított ki.

Kérdés: Roma önkormányzatunk online farsangot szervez. Lesznek előadók. A gyermekek részére pedig egy versenyt hirdetünk. Aki beöltözik, és a legtöbb lájkot kapja, annak ajándékcsomagot (könyv, csoki) vagy ajándékutalványt (élelmiszerbolti) adunk. Az előbbiekben említett ajándékoknak milyen adóvonzata van?

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?

Kérdés: Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság egy olyan vendégházat (szálláshelyet) üzemeltet, amelyben elsődlegesen az önkormányzat vendégeit szállásolják el térítésmentesen, s emellett az épületben szabadon maradó szobákat a maximális kihasználtság érdekében a társaság hasznosítja, gyakorlatilag panzióként működteti a megfelelő engedélyek birtokában. A társaság – mivel a tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot – alanyi adómentes. Értesüléseink szerint 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kérdésem az, hogy azok az adóalanyok is kötelezettek turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére, akik/amelyek alanyi adómentességet választottak?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?