Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.A jogszabályok nem tartalmazzák azoknak a bizonylatoknak a körét, amelyek az egyes követelések behajthatatlanságát dokumentálhatják, ezt a szervezet számviteli politikájában érdemes rögzíteni. Az e) pont esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...vizsga teljes időtartamára szól.A Vizsgadíj rendelet 4. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogyamennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire,vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységbenkerül sor, úgy a vizsgáztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...szerint adózó az a szervezet, amelynek adókötelezettségét,adófizetési kötelezettségét törvény írja elő. Adókötelezettséget az egyes adónemekre vonatkozóan az adó-és járuléktörvények (Szja, Tbj., Flt., Eho, Áfa-tv. stb.) állapítják meg. Aszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bruttó kettőszázezer forintos cafeteriajuttatás nettó értéke

Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatásának részletesszabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése úgyrendelkezik, hogy az egyes cafeteriajuttatásokhoz kapcsolódó közterhek aköztisztviselő éves keretösszegébe beleszámítanak.Ez tehát azt jelenti, hogy a 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsága van saját nevében, munkáltatói jogkört gyakorol. Az adóalanyiságot, illetve az adókötelezettséget az egyesadótörvények más-más kritériumokhoz kötik. Az Áfa-tv. szerint az adóalanyiság feltételei: jogképességés saját név...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Reprezentáció és természetbeni juttatás áfája

Kérdés: Hogyan történik a reprezentáció, illetve a természetbeni juttatások áfaelszámolása és bizonylatolása?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet végzünk. Értelemszerűen kizárólag tárgyi mentes tevékenység esetén egyáltalán nincs lehetőség adólevonásra, míg vegyes tevékenységnél arányosítandó tétel a reprezentációs költség. Az adólevonás feltétele a költségvetési szerv nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.