21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Munkaruha-juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
2. cikk / 21 Gépjármű-költségtérítés
Kérdés: Intézményünk a 60/1992. Korm. rendelet és a NAV által közzétett üzemanyagárak alapján szeretne elszámolni gépjármű-költségtérítést, belföldi kiküldetés elszámolásaként CNG földgázzal üzemelő gépjármű esetében. A kormányrendelet tartalmazza az alábbi szorzók szerinti elszámolást:
"(4) Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a (2) bekezdés alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
a) cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
b) földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani."
Azonban a NAV üzemanyag-közleményében csak LPG autógáz Ft/l egységár szerepel!
A kormányrendelet szerint kiszámított fogyasztást milyen üzemanyagárral lehetne kiszámolni? Ár hiányában számla szerinti egységárral kellene számolnunk?
"(4) Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a (2) bekezdés alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
a) cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
b) földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani."
Azonban a NAV üzemanyag-közleményében csak LPG autógáz Ft/l egységár szerepel!
|
Ólmozatlan |
Gázolaj |
Keverék |
KPG |
|
|---|---|---|---|---|
| március | 398 | 415 | 434 | 241 |
| február | 381 | 403 | 418 | 240 |
| január | 368 | 387 | 405 | 245 |
A kormányrendelet szerint kiszámított fogyasztást milyen üzemanyagárral lehetne kiszámolni? Ár hiányában számla szerinti egységárral kellene számolnunk?
3. cikk / 21 Telefonköltség megtérítése
Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
4. cikk / 21 Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
5. cikk / 21 Elektromos és hibrid autók üzemanyagköltségének meghatározása
Kérdés: Az intézmény belső szabályzata szerint, ha belföldi kiküldetésre engedélyezik a munkavállaló részére a saját tulajdonú gépjármű használatát, akkor a munkavállaló üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított összeget számolhatja el. Jelenleg problémát jelent számunkra az elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározása, mivel arra az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár nem vonatkozik. Ebben az esetben hogyan határozhatjuk meg az üzemanyag-fogyasztási normát, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak?
6. cikk / 21 Lakosság részére, rendezvényre utazáshoz biztosított busz költségének elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
7. cikk / 21 Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján
Kérdés: Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
8. cikk / 21 EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása
Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
9. cikk / 21 Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása
Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
10. cikk / 21 Vendég előadók utazási költségeinek megtérítése
Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?
