Cafeteriajuttatás

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Előirányzat-átcsoportosítás, illetve -módosítás

Kérdés: Az Áht. 34. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében az önkormányzati céltartalék, illetve az általános tartalék felett bizonyos esetekre rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek. Ezen rendelkezéssel eleget teszünk, véleményünk szerint, a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, illetve a 143. § (4) bekezdése h) pontjának is, mely szerint a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát, mértékét is meg kell határozni. Az Áht. 23. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítószervi támogatásának kiutalása a polgármester feladata. Felhatalmazást kap a polgármester továbbá arra is, hogy a kiemelt előirányzatok és azon belüli rovatok közötti átcsoportosítási jogkört is gyakorolja az önkormányzat költségvetését illetően. A fenti felhatalmazások alapján a polgármester az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére bizonyos váratlan kiadásokra, bevétel-kiesésekre "fedezetet" biztosít az önkormányzati tartalékok terhére. Ez az önkormányzatnál "előirányzat-átcsoportosítást" jelent a tartalék csökkentésével, illetve az intézményfinanszírozás növelésével. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervnél ez valamely kiemelt kiadási előirányzat növekedését jelenti az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével egyidejűleg ("előirányzat-módosítás"), vagy saját kiemelt bevételi előirányzat csökkentését az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével. A költségvetési rendeletet illetően ez összességében az első esetben előirányzat-átcsoportosítást, a második esetben előirányzat-módosítást (a költségvetési szerv kiemelt bevételi előirányzatának csökkenésével, illetve az önkormányzat tartalék előirányzatának csökkenésével) jelent. Helyesen járunk-e el ezen rendelkezéssel a jogszabályi és hivatkozott helyi rendeleti szabályozások figyelembevételével? Ha igen, ez felügyeleti jellegű vagy saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosításnak, előirányzat-módosításnak minősül az önkormányzatnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél? Az Áht. 1. §-ának 5., illetve 6. pontjára is tekintettel minek minősül a kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok közti "átcsoportosítás" (önkormányzatnál, költségvetési szervnél, rendeletösszesenben)? Ezek oka lehet esetleg rossz helyen történő tervezés, évközi módosítás helyesbítése, illetve az, hogy bizonyos központi támogatások eredeti előirányzatként nem tervezhetők, s ezeket átvett/támogatás értékű működési/felhalmozási bevételként tervezünk, s a támogatások lehívásának/teljesítésének ütemében kerülnek a tervezett kiemelt bevételi előirányzatok csökkentésre a megfelelő támogatási kiemelt bevételi előirányzat egyidejű növelésével?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzati alrendszerben az is, ha a költségvetési rendelet összesített kiadási előirányzatai főösszegei nem változnak, csak az egyes előirányzatok egyidejűleg csökkennek, illetve növekednek.A váratlan kiadásokra történő forrásbiztosítás a leírás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII. törvényvégrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltatófeladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél) nem ír elő olyan esetet,amikor pályázat nélkül lehetne betölteni állást, így amennyiben a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?
Részlet a válaszából: […] ...illetve végzi a tényleges operatívkönyvviteli feladatok ellátását, a beszámoló elkészítését (pl. közreműködik akontírozásban, az egyes tételek lekönyvelésében vagy legalábbis annak vezetőifelügyeletében, irányításában). Ezen feladatok jogszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltöttmunkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteitközalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, kormányrendelet,miniszteri rendelet, kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] ...E jogviszonyban az összeférhetetlenség olyanhelyzetet eredményez, amely akadályozza a közalkalmazott munkavégzését, illetveegyes esetben veszélyezteti a munkáltató feladatainak ellátását. Ez a helyzetmár a kinevezéskor is jelentkezhet, de előfordulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.