Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.A jogszabályok nem tartalmazzák azoknak a bizonylatoknak a körét, amelyek az egyes követelések behajthatatlanságát dokumentálhatják, ezt a szervezet számviteli politikájában érdemes rögzíteni. Az e) pont esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Tárgyi eszköz vásárlása

Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonukba az eszköz birtokbaadásakor kerül. Az a körülmény, hogy egyes kereskedők ráírják a számlára, hogy az ellenérték kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenntartják, számvitelileg nem értékelhető. Ennek polgárjogilag lehet következménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Szállítási költség

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát.Ha az adott költség több eszközhöz kapcsolódik, akkor képezheti az egyes eszközök bekerülési értékének részét, ha az egy időben beszerzett, azonos használati értékű, minőségű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Részben önálló intézmények pénzkezelése és bizonylatolása

Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?
Részlet a válaszából: […] ...és ellenjegyzési jogkörrel, viszont úgy is működnek részbenönálló intézmények, hogy ezzel a jogosultsággal nem rendelkeznek, és mindenegyes gazdasági esemény ellenjegyzése az önálló költségvetési szervnéltörténik. Amennyiben az önálló vagy részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.