Behajthatatlan követelések kivezetése

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2007. október óta nem egyenlítette ki követelésünket (2 db számla). A követelés összege 8000 Ft. 2007. év végén az egyenlegközlőt átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat 2008 júniusáig átvette, azt követően a fizetési felszólító levelek "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza. A vevő alapítvány, egyesület. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 5. §-ának 3/c pontja, illetve a 9. melléklet (aszámlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások) 2/c pontja a következőkettartalmazza: "3. behajthatatlan követelés: az a követelés,c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...a 77-78. számú "Nemzetközi támogatási programokbólnyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások alakulása"mellékletek egyes oszlopaiban és soraiban szereplő adatokra,illetve hogy azokat az alszámláknak alá kell támasztaniuk.A kötelezettségvállalásokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához aPénzügyminisztérium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.