9 talált cikk a közoktatás , közalkalmazotti jogviszony , végrehajtás , GYES kifejezésre

Kérdés: 2012. január 1-jével intézményünk (korábbi megyei önkormányzati, nem egészségügyi intézmény) központi költségvetési szervvé alakult át. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, illetve vezetői megbízását ez hogyan érinti, újra meg kell pályáztatni a vezetői beosztást? A régi vezető vezetői megbízása mikortól szűnik meg?

Kérdés: Közalkalmazottként óvodakonyhán vezetőszakács munkakörben dolgozom két éve, előtte ugyanitt konyhai kisegítőként. Két éve elvégeztem az OKJ-s középfokú szakácstanfolyamot. A tanfolyam elvégzése után milyen közalkalmazotti besorolásba léphetek? Változik-e ezáltal a fizetési osztályba sorolásom és a fizetési kategóriám? Végzettségem gimnáziumi érettségi és 44 éves vagyok.

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?

Kérdés: Oktatási intézményben kereskedelmi főiskolai felsőfokú és mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező gazdasági vezető fizetési osztályba sorolásánál az "F" vagy a "G" besorolás helyes?

Kérdés: Általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom 6 éve. 2003 júniusában a volt igazgató nyerte el a pályázatot újabb 5 évre, és úgy gondolta, hogy engem is csak 5 évre nevez ki gazdasági vezetőnek. Helyesen járt-e el? Kinevezhetett volna határozatlan időre is? A későbbiekben ebből nem lesz-e hátrányom?

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?