Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.A jogszabályok nem tartalmazzák azoknak a bizonylatoknak a körét, amelyek az egyes követelések behajthatatlanságát dokumentálhatják, ezt a szervezet számviteli politikájában érdemes rögzíteni. Az e) pont esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó szervnél munkaviszonyban,közszolgálati jogviszonyban töltött idő;– a szolgálati jogviszony időtartama;– bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban,munkaviszonyban, valamint– hivatásos nevelőszülői jogviszonyban;– a Kjt., valamint a Ktv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett szakszervezetek vesznek részt.Idetartozik az OKÉT, valamint a KOMT működése. Aközalkalmazottak képviseletében az egyes érdekegyeztetési tanácsokban areprezentatívnak minősülő szakszervezetek járnak el.Eljutva a konkrét szakszervezeti jogosultságokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.