13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Szociális munkatárs besorolása
Kérdés: Egyesület által fenntartott szociális bentlakásos intézménybe (az 1/2000. SzCsM rendelet hatálya alá tartozik) szeretnénk felvenni egy szociális munkatársat, akinek nincs meg a felsőfokú szakképesítése a munkakör betöltéséhez, ezért a felmentési szabályt alkalmaznánk. A munkavállaló 2018. 06. hónapban szociális asszisztensi OKJ-s képesítést szerzett, ezzel a végzettséggel alkalmaznánk erre a munkakörre. Besorolhatjuk-e "E" kategóriába, és a szolgálati időnél figyelembe kell-e venni a 2018. 06. hónap előtti jogviszonyait?
2. cikk / 13 Konyhai dolgozók többcélú intézményben
Kérdés:
Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?
3. cikk / 13 Közalkalmazotti besorolás alapjai, takarítónők besorolása
Kérdés: Egy középiskolában takarítok, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezem. Akinek szakmunkásvégzettsége van, de nem szakirányú, ők garantált bérminimumot kapnak. Én és még egy kolléganő minimálbért. Sértő, hogy egyazon munkáért különböző bért fizetnek.
4. cikk / 13 Bölcsődei kisgyermeknevelő fizetési fokozatának megállapítása
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő besorolás szempontjából történő meghatározásához kérünk segítséget. Közalkalmazottunk 2000. szeptember 1. óta dolgozik különböző kft.-knél, egyéni vállalkozóknál. Volt munkanélküli 4 hónapig, amit természetesen nem vettünk figyelembe a munkaviszony idejének meghatározásánál. 2010-ben OKJ-s szakképesítést szerzett kisgyermekgondozóként (54 761 02 0010 54 02 alap), majd 2012. január 1-jétől intézményünknél dolgozik. Az E-kategóriával nincs problémánk, de a fokozatnál a teljes (járulékfizetéses) munkaviszonyt vegyük figyelembe? Ekkor E/5 lenne, vagy ragaszkodjunk ahhoz, hogy 2010 óta eltelt idővel számoljunk, ekkor E/2 lenne a besorolása?
5. cikk / 13 Könyvtáros pedagógus besorolása
Kérdés: Könyvtáros munkakörben dolgozó közalkalmazottat hogyan kell besorolni, "F" vagy "H" fizetési osztályba, illetve jár-e részére illetménynövekedés? A közalkalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanári egyetemi oklevéllel és magyar nyelv és irodalom szakos tanári és könyvtáros főiskolai oklevéllel rendelkezik.
6. cikk / 13 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
7. cikk / 13 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
8. cikk / 13 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
9. cikk / 13 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Én csak arra lennék kíváncsi, hogy a pedagógusok (óvónők) között, akinek középfokú iskolai végzettsége van, és lassan 30 éve dolgozik, miért a létminimum alatt van a nettó jövedelme? Lassan az 1-2 évvel idősebb dajkák többet keresnek, és jóval kisebb a felelősségük.
10. cikk / 13 Garantált illetménynövekedés
Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.