Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól

Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
Részlet a válaszából: […] ...2013. évi CIII. törvény az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról újraszabályozza – a sok vitát kiváltott – távolléti díj kiszámításának módjára vonatkozó jelenlegi előírásokat.2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Köztisztviselő jogviszonya

Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint abesorolásnál a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban,bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos(szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatásijogviszonyban, munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra azidőtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.Az idézett előírás szerint GYED, GYES ellátások időtartamaalatt a biztosítási jogviszony nem szünetel.Abban az esetben, ha az érintett dolgozó 30 napnál nemhosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.