5 talált cikk a rendelkezés , nyilvántartás , végrehajtás , képviselő , GYES kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Egy harmadik országos székhelyű gazdálkodó Magyarországon kíván adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás vámeljárást (42-es eljáráskóddal) végezni. A vámeljárás keretében az Európai Unión kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamában (Spanyolországban) érvényes adószámmal rendelkező importőr saját vagyon áthelyezését kívánja végrehajtani spanyolországi rendeltetéssel. A harmadik országos gazdálkodó Spanyolországban rendelkezik pénzügyi képviselővel, Magyarországon pedig érvényes meghatalmazással közvetett vámjogi képviselettel, viszont magyarországi adószáma nincsen.
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás – figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak – végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?