10 talált cikk a szja , étkeztetés , munkavállaló , hozzájárulás , GYES kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jár-e a felmentési időre, vagy ezt kollektív szerződésben kell szabályozni?

Kérdés: Jár-e vagy adható-e a közalkalmazott részére az étkezési hozzájárulás szabadság, táppénz, GYES, GYED idejére?