Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] ...tilalma:1. kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez hasznosítotttermék, szolgáltatás beszerzésére jutó áfa,2. kizárólag az adóalanyiságot eredményező gazdaságitevékenységen kívüli célra történő felhasználás, ilyen célra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Beállási díj áfája

Kérdés: A társasház közös képviselője a ház udvarába parkoló tulajdonosoktól és külsősöktől beállási díjat szed. Költségvetési szervünk úgyszintén használja a társasház udvarát. Nem értjük, hogy a beállási díjról szóló számlán miért van áfa, ha a lakók áfa nélkül kapják a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...lévő ingó és ingatlan dolog tekintetében atulajdonostársak közössége – tehát maga a társasház – minősül adóalanynak. Azadóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársakközössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolhatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység (pl. földhivatali igazgatási szolgáltatás) 2004-ben közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként nem tartozik az adóalanyiság körébe. Konc.-tv. hatálya alá tartozó tevékenységOlyan vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.