Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...csoport létrejöttekor a belépő tagok adóelőlegét a NAV törli, és azok megfizetésére a csoportot kötelezi.A csoporttagoknak az egyedi adóalapjuk meghatározása során figyelemmel kell lenniük a jövedelem (nyereség)-minimumra irányadó rendelkezéseikre. Ha a csoporttag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet."Az előzőek alapján akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre, ha már nyilvánvaló és bizonyítható, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyílászárók értékesítése és beszerelése

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
Részlet a válaszából: […] ...járulékos költségét képezi, s mint ilyen az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nyílászáró-értékesítés adóalapjának sorsát osztja. A nyílászáró értékesítése ezért (jellemzően) nem minősíthető az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...kistermelőkválaszthatnak, ez pedig a jövedelemátalány. Átalányadózás esetén az átalánybanmegállapított jövedelem is az összevont adóalap része, és mindháromjövedelemszámítás esetén a megállapított jövedelmet ki kell egészíteni(bruttósítani kell) a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Polgármesterek költségátalányának személyijövedelemadó-vonzata

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...tételes igazolássalelszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költségmeghaladja az összevont adóalap megállapításánál az adóbevallásban elszámoltigazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...során:– február 15-éig: a magánszemély nyilatkozata; – március 20-áig: az adó megállapításához szükségesbizonylatok (adóalapot csökkentő és adókedvezmény igénybevételére jogosítóigazolások) bekérése;– május 20-áig: az adó megállapítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Személygépkocsi hivatali célú használatának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...rendelvény használatához egy kedvezőadózási szabály kapcsolódik. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bek. c) pontja alapjánnem tartozik az adóalapba az a bevétel, amelyet a munkavállaló a sajátgépkocsijának a hivatali (üzleti) célú használatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.