4 talált cikk a bevallás , adóhatóság , bizonylat , áfa , adóalap kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?

Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.

Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?