Polgármester telefonköltségeinek elszámolása

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a költségátalányt választotta. A költségátalánnyal szemben a nevére szóló számlával szemben elszámolhat költségeket, ez az adóalapját csökkentené, de nem köteles elszámolni. Ha a költségátalányt teljes egészében leadózza, akkor a költségeiről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...és felújítása, beruházási bekerülési értéke után a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó vállalkozás akkor vehet igénybe adóalap-csökkentő kedvezményt, ha műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdonosa (a cég), tartós bérlője, lízingbe vevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...az új munkáltatónak (a fenntartó intézménynek) kell megfizetnie és bevallania.2013-ban a béren kívüli juttatás értékének 1,19-szerese (adóalap) után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...vehető figyelembe az arányosítás során (sem a számlálóban, sem a nevezőben) a saját rezsis beruházás, apport, térítésmentes átadás adóalapja, mivel ezek nem felelnek meg az ellenérték fogalmának. Ennek ellenére előfordulhat, hogy e tételek után áfát kell fizetni (akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.