25 talált cikk a számla , rendelkezés , mentesség , értékesítés , adóalap kifejezésre

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?

Kérdés: Szervezetünk gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó költségvetési szerv. Általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentes. Vannak a birtokunkban olyan ingatlanhasználati megállapodások, amelyek átvállalt állami feladatként kizárólag gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátására ingatlanrészt biztosít egyházaknak, egyéb szervezeteknek ingyenes használatra. A használati megállapodások kikötik azt, hogy az ingatlanrészek kizárólag az államilag átvállalt feladat ellátása céljából használhatóak. Az ingatlan használatából eredő közüzemi díjakat általános forgalmi adó tekintetében tárgyi mentes szolgáltatásként számlázzuk tovább, az Áfa-tv. 85. és 87. §-a alapján. Ez a gyakorlat megfelelő? A továbbszámlázott tételek nélkül szervezetünk árbevétele nem haladja meg az áfakörbe kerülés határát, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább az egyéb díjakat.

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?