10 talált cikk az adózás , adómentesség , adóbevallás kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Áfa-tv. 142. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján. Önkormányzatunk 2021 augusztusában kötött szerződést építési hatóságiengedély-köteles útépítési munkákra. A szerződéskötéskor mindkét fél áfaalany volt, így az ügylet az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá esett. 2022. január 1-jétől önkormányzatunk alanyi adómentessé vált. A vállalkozó a vállalt munkát szerződés szerint teljesítette 2022 áprilisában, majd ezek után fordított áfás számlát állított ki a szerződésnek megfelelően. A számlát az önkormányzat befogadni nem tudta, mivel az önkormányzat könyvelője szerint, az önkormányzat alanyi adómentessége miatt, az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek az ügyletre nem állnak fenn. Az építőipari vállalkozás könyvelője szerint viszont ők csak fordított áfás számla kiállítását tehetik meg ebben az esetben. Kérem állásfoglalásukat a számla kiállításának módjáról, az ügylet áfatartalmának megfizetése érdekében. A projekt támogatásból valósult meg, így az áfa megfizetését is igazolni kell. Amennyiben az ügylet mégis fordított áfa alá tartozna, akkor annak megfizetését – adóbevallás hiányában – milyen módon tudjuk igazolni?

Kérdés: Szakképzési centrumunk (központi költségvetési szerv) egyik telephelyén vállalkozói tevékenységet szeretnénk folytatni. Szépségszalon nyitását tervezzük, ahol a végzős diákok az oktatók felügyelete mellett kozmetikai és fodrászati szolgáltatásokat nyújtanának a vendégeknek, gyakorlati időben, tanműhelyben. Később a szolgáltatások körét bővíteni is szeretnénk. Tudomásunk szerint költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége során szerzett bevétele utána a társasági adónak megfelelő mértékben kell adóznia, de csak akkor, ha a bevétele több mint 10%-át a vállalkozói tevékenység teszi ki. Ez az informá-ciónk helyes?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?

Kérdés: Szervezetünk Közösségen belüli beszerzés formájában szerzett be terméket egy olyan közösségi adóalanytól, akinek nincsen közösségi adószáma, és állítása szerint a rá vonatkozó szabályok szerint lemondhattak az adófizetésről, és ezért nem szerepelnek az uniós adózási cégek listáján. Milyen kötelezettségeink merülnek fel ezzel a beszerzéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Önkormányzatunk építési telkeket alakított ki. Ezeket szeretné értékesíteni. Az önkormányzat adóalany, de alanyi mentes. A telkek értékesítésénél milyen áfaszabály érvényesül, illetve a következő évben hogyan kell megállapítani az alanyi mentesség nagyságát? 2009. évben 4 db telek értékesítésére kerül sor, ennek árbevétele 8 millió forint.

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.