Munkaruha tisztíttatásának költségtérítése

Kérdés: Önkormányzati foglalkoztatású óvodai alkalmazottak részére mosási díjat fizetünk, munkaruhájuk (fehér köpeny) tisztántartására. Kötelező-e részükre a mosási díj fizetése? Jogosultak-e mosási díjra az úgynevezett fehér köpenyes intézmények alkalmazottai (iskola, egészségügy, szociális intézet, központi konyha)? Helyesen járunk-e el, ha megbízási díjként számfejtjük, vagy inkább költségtérítésként kellene kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...milyen időközönként lehet elszámolni a költségtérítést pl.4-5 kg tisztítandó ruhára. A költségtérítésben részesülő dolgozóknakadóbevallást kell benyújtaniuk, és a költségként levont kiadásaikról aszámlákat (mosópor vásárlása, közüzemi számlák)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Személygépkocsi hivatali célú használatának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adóelőlegetlevonnia az önkormányzatnak.A magánszemély az általa vezetett (és megőrzött)útnyilvántartás alapján számolhatja az adóbevallásában a gépkocsihasználattalösszefüggő – az Szja-tv.-ben elismert –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...akkor a megelőző 3 évbenáltala igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelt összegben vissza kellfizetnie az adóévre vonatkozó adóbevallásának a benyújtásával egyidejűleg. A biztosítási eseménybekövetkezésekor, vagy a biztosítás lejáratakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Minimálbér adózása 2005-ben

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
Részlet a válaszából: […] ...jár. Az 1 950 000 forintot elérő évesjövedelem esetén adójóváírás már nem érvényesíthető.2005. évben az eddigiektől eltérően az adóbevallásban -külön adózó jövedelemként bevallott – ingatlanértékesítésből származójövedelmet nem kell beszámítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...sem. A 2003-ban hatályos Szja-tv. 33/A. § rendelkezése szerint a számított adót csökkentette a Tbj-tv. rendelkezései alapján az adóbevallásban, a munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban figyelembe vett jövedelem utána) nem megállapodás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben erre valamilyen oknál fogva nem kerül sor, az egyik fél által nem érvényesített kedvezményt a másik figyelembe veheti adóbevallásában vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban. Ha a házastársak egyébként fizetendő adója együttesen sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
2