Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...és 21. §-ai, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti Közösségen belüli termékbeszerzések, amely után az adóalany beszerzőként adófizetésre kötelezett, illetve a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított, az Áfa-tv. 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...ez a tranzakció nem adómentes. Közösségen belülről történő termékbeszerzésután tehát a beszerzőnek kell megfizetni az áfát. Az adófizetési kötelezettségkeletkezésének időpontját két lépcsőben kell megállapítani. Először meg kellállapítani, mi lenne az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...teljesülése esetén minősül ajogutódlással történő megszűnés kedvezményezett megszűnésnek, azaz ajogutódláshoz nem kapcsolódik adófizetési kötelezettség, termékértékesítés,illetve szolgáltatásnyújtás nem valósul meg.Az átalakulással esik egy tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Ingatlanértékesítés adózási szabályai

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes értékesítés ellenértékét.Amennyiben az adóalanyiságot elvesztették, akkor azon ingatlanértékesítésekre, melyek esetében az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja 2004-re esik (tehát amikor az ingatlan adásvételi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Térítésmentes átadás elszámolása

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...nem valósul meg, az átadásról tehát sem számlát, sem számlát helyettesítő okmányt nem kell kibocsátani, az ügylet után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a fentiek alapján a térítésmentes átadás nem adóköteles, akkor a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.