1. cikk / 43 Kétszeres adóztatás problémája és annak elkerülése import-távértékesítés esetén
2. cikk / 43 Számlakibocsátási kötelezettség belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén
Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?
3. cikk / 43 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések
1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
4. cikk / 43 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
5. cikk / 43 Bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózása
6. cikk / 43 Szociális támogatás utalványa
7. cikk / 43 Informatikai szolgáltatás
8. cikk / 43 Előlegfizetés szabályai
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
9. cikk / 43 Előlegszámla kiállítása
10. cikk / 43 Szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása, "fordított adózás" kifejezés helyes használata a számlán
1. Jól gondolom, hogy a teljesítés helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni?
2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor az ügylet teljesítési helye Németország lesz, és ha jól gondolom, a szolgáltatásról nettó számlát fogok kiállítani, amely után a német adóalany megrendelő fogja az áfát megfizetni. Ebben az esetben fel kell tüntetni a számlán a fordított adózás kifejezést?
A másik ügylet, amellyel kapcsolatban kérdésem merült fel, egy Közösségen belüli termékértékesítés. Reklámanyagokat is gyártok, amelyeket most első alkalommal egy spanyol adóalany társaságnak értékesítek. A termékeket Magyarországon állítom elő, és innen egy fuvarozócég szállítja ki Spanyolországba. Ebben az esetben (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés) fel kell-e tüntetni a fordított adózás kifejezést a számlán? A?számlát kiállíthatom-e angol nyelven?