Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] ...annak teljesítéséhez kapcsolódóan semmilyen kiadás nem merült fel, akkor az adó alapja nulla, vagyis ilyen esetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Ingyenes ügyletek esetén, ahogyan már fentebb említettük, nem a ténylegesen gyakorolt adólevonás, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan értékesítése – tekintve hogy a közöltinformációk alapján az önkormányzat az ingatlan értékesítéseire nem választottadófizetési kötelezettséget – adómentes lesz az Áfa-tv. 86. §-a (1)bekezdésének j) pontja alapján. Ugyanakkor fontos kiemelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Teljesítés időpontja folyamatos jogviszony esetén

Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor az ügylettényállásszerűen megvalósul. Ehhez képest az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdésébenfoglalt eltérő szabály szerint, ha a felek határozott időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Részletfizetés áfája

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...a készüléket, ami aztjelentheti, hogy ekkor került az intézet birtokába a termék, tulajdonjoggalvagy anélkül. Ekkor keletkezett az adófizetési kötelezettség az áfa teljesösszegére az eladónál, az akkor érvényes 25 százalékos adómérték szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belüli beszerzése, továbbáimportja esetében akkor kell első ízben alkalmazni a 20 százalékos adókulcsot,ha az adófizetési kötelezettség 2005. október 1-jétől kezdődően keletkezik. [Aze körbe tartozó folyamatosan teljesített szolgáltatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Néhány fontos teendő az áfakulcscsökkenéssel kapcsolatban

Kérdés: A 25 százalékról 20 százalékra történő áfakulcsváltozással kapcsolatos teendőkről érdeklődnénk, mert van néhány áthúzódó tételünk, amit még nem számláztunk, és szeretnénk helyesen eljárni.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezésekalapján a teljesítés időpontja – fő szabály szerint – a felek közöttielszámolás napja, amely az adófizetési kötelezettség keletkezésének a napja. Azadómértéket az határozza meg, hogy az elszámolással érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.