Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
Részlet a válaszából: […] ...hiszen gazdasági tevékenysége körében hasznosította az ingatlant. Ilyen esetben tehát az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség keletkezik. Az áfa alapja az ingatlan ajándékozáskori piaci értéke, vagyis az az érték, amelyért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Alapítvány áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...eurós küszöbértéket a tárgyévet megelőző évben vagy a tárgyévben meghaladták [Áfa-tv. 20. § (2)-(4) bekezdés], vagy azért, mert adófizetési kötelezettséget választottak a Közösségen belüli termékbeszerzéseikre [Áfa-tv. 20. § (5) bekezdés],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

OSS egyablakos rendszer alkalmazása

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő tagállambeli rendeltetéssel értékesít terméket nem adóalany vevőnek, vagy a Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőnek (például alanyi adómentes, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanynak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv. előírásai szerint az átadót terheli az adófizetési kötelezettség, mert ő az, aki kivonja a terméket a gazdasági tevékenysége köréből. Az átvevővel szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Piacépítés

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A leírtak szerint az önkormányzat piac építését határoztael, és a folyamatban lévő beruházása során döntött úgy, hogy a polgármesterihivatalhoz tartozó ingatlan elkészültét követően ingyenesen át kívánja adni azattól különváló, önállóan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Közhatalmi arányosítás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontjára -főszabály szerint adómentes, így amennyiben az önkormányzat erre vonatkozóannem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b)pontja szerint, az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Önkormányzati gépkocsi térítésmentes átadása

Kérdés: Önkormányzatunk használt gépkocsiját szeretné térítésmentesen a helyi rendőrség vagy egy közalapítvány tulajdonába adni. E tevékenység áfaköteles termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...7. §(1) bekezdésének a) pontja szintén nem alkalmazható, és az önkormányzatnakebben az esetben sem keletkezik számlakibocsátási, adófizetési kötelezettsége.Amennyiben az önkormányzat egy, a VTSZ 87.03 szerintszemélygépkocsinak nem minősülő gépjárművet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Költségvetési szerv tulajdonát képező használt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézetünk hamarosan szeretne egy használt gépkocsit értékesíteni magánszemély részére. Intézetünk köteles-e költségvetési szervként (nem mint gépkocsi értékesítésével foglalkozó vállalkozás) a bevétel után az áfát befizetni, használt gépkocsi értékesítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szempont lehet az ilyenjellegű ügyletek során, hogy az Áfa-tv. 4/A § (8) bekezdése szerint aközhatalom gyakorlására jogosult szerv adófizetési kötelezettsége a 4 millióforintos értékhatár elérése esetén azon termékértékesítést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Nullára leírt tárgyi eszköz térítésmentes átadásának áfavonzata

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott intézetünknek, térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla. Az átadásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján megvalósul az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből való kivonás ténye, ezért az értékesítést adófizetési kötelezettség terheli, feltéve hogy a termék beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.
1
2