A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal költségvetési szervnek minősülnek, ezért rájuk vonatkozik a Katv. 8. §-ában meghatározott esetekben a 40%-os mértékű adófizetés.(Kéziratzárás: 2021. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kata 2021. évi változása

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Magánszemélytől vásárolt könyvek

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?
Részlet a válaszából: […] ...értéke nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem kötelezett számlaadásra, és az Szja-tv. 11. §-ának (3) bekezdése alapján adófizetési, bevallási kötelezettsége sem keletkezik, tehát a kifizetőt sem terheli adólevonási kötelezettség.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Konténer-bérbeadás számlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk kapcsolatban van egy osztrák központtal rendelkező konténerbérléssel foglalkozó vállalkozással. Ez a vállalat Magyarországon közösségi adószámmal rendelkezik. Információink szerint a cég depót üzemeltet Magyarországon. A vállalat bérleti szerződése szerint folyamatosan leszámlázza a konténerbérleti díjat. A számlán a szolgáltatását (helyesen) fordított adózású tételként szerepelteti. Partnerünk kiállított egy számlát, melynek a tényleges teljesítése 08. 01.-08. 31. közötti időszakra szól. Mivel folyamatos teljesítésű a számla (hiszen havonta számláz), ezért az áfatörvény szerinti teljesítése – mely 2017. 09. 14. – és pénzügyi esedékessége megegyezik. Helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban a fordított áfát a tényleges teljesítés alapján a 04. hónapi bevallásban szerepeltetjük, illetve milyen dátumokat kell figyelembe vennünk az áfabevallás hónapjának meghatározásakor? Közösségen belüli beszerzésként kell-e figyelembe vennünk az adott számlát?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vevője Magyarországon letelepedett adóalany, nyújtója pedig más tagállami adóalany, akkor a teljesítési hely, vagyis az adófizetés helye Magyarország lesz. Ebben az esetben a vevőnek kell a fordított adózás szabályai szerint a magyar adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Szociális étkeztetés áfája

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója társulás. 2013. június 30-ig a társulás igényelte az intézményünket megillető állami normatívákat. Július 1-jétől az önkormányzat igényli, átadja a társulásnak, aki nekünk finanszírozásként továbbítja. A szociális étkeztetés térítési díja úgy kerül megállapításra, hogy az éves szolgáltatási önköltségből levonjuk az állami normatívát. A térítési díj számítását nem főzőkonyhánként számítjuk ki, hanem intézményi szinten. A fizetendő személyi térítési díj nem egyezik meg az intézményi térítési díjjal, mert a nyugdíj összegétől függően sávosan fizetnek az igénybevevők, valamint a törvény alapján is meghatározott százaléknál többet nem fizethetnek. 2013. november 15-től a fogyatékosotthonok 2014. január 1-jei állami átvétele miatt az akkori nevünket, adószámunkat, törzsszámunkat a fogyatékosok otthona vitte tovább, az összes többi feladatra egy új költségvetési intézményt hozott létre a fenntartó. Éves áfabevallók vagyunk. Egy korábbi adóellen­őrzés miatt az Áfa-tv. 65. §-a, valamint az 5. sz. melléklet 2. pontja alapján a szociális étkeztetésre jutó fizetendő áfához hozzáadtuk a normatívát is (fizetendő áfa + normatíva, utána: levonható áfa x fenti arányszámmal). A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját.
1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el.
2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani?
3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben?
Részlet a válaszából: […] ...a Kkv. hatálya alá, így nem választhattak pénzforgalmi elszámolást. Az áfában főszabályként a Ptk. szerinti teljesítés keletkezteti az adófizetési kötelezettséget. A költségvetési szervek, ha a vevő nem fizet, akkor legfeljebb 45 napig halaszthatják az adó megfizetését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag adószám birtokában folytathat. Az Art. 6. §(1) bekezdése szerint adózó az a szervezet, amelynek adókötelezettségét,adófizetési kötelezettségét törvény írja elő. Adókötelezettséget az egyes adónemekre vonatkozóan az adó-és járuléktörvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Számítógéppel kiállított számla módosítása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...amikor azelőzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. A153. § (1) bekezdése értelmében az adót az adófizetésre kötelezett – ha etörvény másként nem rendelkezik – maga állapítja meg (önadózás). Az Áfa-tv. 55.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Közösségi adószám igénylése és használata

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?
Részlet a válaszából: […] ...adójával növelt árat kell megfizetni. Az Art. 22. § (5) bekezdése értelmében az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személy köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek Európai Közösségen belüli adózási szabályai

Kérdés: Mi a változás 2004. május 1-jétől az alanyi áfamentes, illetve a kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett költségvetési szerv áfaadózásában? A közhatalmi tevékenység miatt az adóalanyiságból kijelentkezett költségvetési szervnek kell-e áfát fizetnie Közösségen belüli beszerzéseire?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló bejelentését azon termékbeszerzését megelőzően kell teljesítenie, amelynek ellenértékével a küszöbértéket túllépi. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző túllépi a küszöbértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.