34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések
Kérdés:
1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
2. cikk / 34 Alapítvány áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
3. cikk / 34 Szociális támogatás utalványa
Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?
4. cikk / 34 Alanyi adómentes adóalany turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos bevallási kötelezettsége
Kérdés: Abban az esetben, amikor az alanyi mentes adóalany eseti jelleggel áfabevallás benyújtására kötelezett (pl. EU-s szolgáltatást vett igénybe, mely után neki kell az áfabevallásban a fizetendő adót szerepeltetni), milyen módon kell a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására szolgáló TFEJLH bevallását benyújtania? A következő év február 25-ei határidővel éves viszonylatban, vagy azokról a hónapokról, melyekre áfabevallást ad, adnia kell a TFEJLH-t? Kérdés azonban, hogy hol tud elszámolni az áfabevallásokkal nem érintett hónapokkal?
5. cikk / 34 Az áfabevallás tájékoztató sorainak kitöltése
Kérdés: Alanyi adómentes adóalany által nyújtott szolgáltatás teljesítési helye harmadik országban (a Közösség területén kívül), például az USA-ban van. Az adóalanynak ebben az esetben, kizárólag a 91. sor kitöltése céljából be kell nyújtania az áfabevallást adatszolgáltatás céljából? Ugyanez a kérdés merül fel, ha a szolgáltatásnyújtás nem az Áfa-tv. 37. §-a alapján esik külföldre.
6. cikk / 34 Fordított adózás alkalmazása tornacsarnok és öltöző építése esetén
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?
7. cikk / 34 Szemüvegtérítés adókötelezettsége
Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
8. cikk / 34 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
9. cikk / 34 Alanyi adómentesség értékhatárába beleszámító tételek
Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?
10. cikk / 34 Szakmai tanulmányút, konferencia kapcsán vendéglátás költségeinek adózása
Kérdés: Önkormányzatunk európai uniós forrásból finanszírozott pályázati projektek megvalósításával foglalkozik. A projektekben többek között szakmai tanulmányutak és konferenciák szervezése is szerepel, melyek szervezését alvállalkozó igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A konferenciák, tanulmányutak költségei között rendezvényszervezés, terembérlet, étel-, italellátás, utazás és szállásköltség szerepelhet.
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?
