Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...120. §-ának b) pontja és a 120. § c) pontjának cb) alpontja szerinti levonható adóra. Figyelemmel arra, hogy ebben az esetben az adófizetésre kötelezett és a levonásra jogosult adóalany személye egybeesik, a módosítás előírja, hogy ez esetben a levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Közhatalmi arányosítás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontjára -főszabály szerint adómentes, így amennyiben az önkormányzat erre vonatkozóannem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b)pontja szerint, az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

2006-os ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
Részlet a válaszából: […] ...azonban teljesítésről,amikor az eladó az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, és abirtokba adás is megtörténik. Adófizetési kötelezettség az ügylettelösszefüggésben – és így annak minősítése – nem a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Önkormányzati lakóingatlanok áfája

Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.
Részlet a válaszából: […] A kérdés aktualitását elsősorban az adja, hogy az Áfa-tv.2008. május 1-jét megelőzően hatályos szövege alapján ezen levonási szabályokszűkebb körben engedték meg az ilyen tevékenységekkel kapcsolatos adólevonást,és a szabályok pontos és helyes értelmezése, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.

Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...adó-visszatérítés. Ennek megfelelően a beadványban részletezettek alapján anémet adóalany által megvalósított ügylet németországbeli adófizetésikötelezettsége, továbbá az ehhez kapcsolódó visszaigénylés vonatkozásában anémet szabályozás lesz az irányadó. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.