Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48–49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A., 65/B. §-ai rendelkeznek a támogatások (idetartozik az önkormányzati alrendszerből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott támogatás – Áht. 1. § 19. pont) nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Részlet a válaszából: […] ...használata során. A bérbeadástól elválaszthatatlanok az üzemeltetési költségek is, mivel arról a bérlő maga nem gondoskodhat.Az adóhatóság több állásfoglalásában is megerősítette, hogy a vezetékes telefon, ezzel együtt az alközpont használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli gazdagodásért fizetett összegeket a K43. Pénzbeli kárpótlások, kártérítések rovaton elszámolandó kiadások kivételével, az adóhatóság által kiszabott szankciókat, a fizetett késedelmi és önellenőrzési pótlékokat, bírságokat, a perköltséget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Szigorú számadású nyomtatvány

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
Részlet a válaszából: […] ...az űrlapokon a sorszámos és esetleges egyéb jelzések helyesen szerepelnek-e.A nyomtatványforgalmazóknak (számla, nyugta esetében) az adóhatóság felé eleget kell tenniük adatszolgáltatási kötelezettségüknek a szigorú számadású nyomtatványok értékesítéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – 100 000 forintot meghaladó összeget fizet ki.A kifizető csak akkor teljesítheti a kifizetést, ha a nyertes pályázó csatoljaaz adóhatóságtól beszerzett, 15 napnál nem régebbi együttes adóigazolást arról,hogy adótartozása nincs. Az együttes igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.