3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
2. cikk / 3 Önkormányzat közösségi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?
3. cikk / 3 Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok
Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
