23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Önkormányzat áfabevallása
Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?
2. cikk / 23 Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén
Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
3. cikk / 23 Beszerzéseket terhelő áfa levonása
Kérdés: Önkormányzatunknak van egy nonprofit kft.-je, amelynek a fő tevékenységi köre: televízió-műsor összeállítása, szolgáltatása. Tevékenységi köreink között szerepel még többek között folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, fénymásolás, hírügynökségi tevékenység, hangfelvétel készítése.
Bevételei két forrásból keletkeznek:
1. Árbevétel szolgáltatásnyújtásainkból, ahol minden esetben általános forgalmi adót számítanak fel.
2. Az alapító önkormányzattól kapott működési támogatás, melyet egyéb bevételként könyvelnek le.
Kérdésem, hogy a kft. szolgáltatásnyújtásait terhelő fizetendő általános forgalmi adóval szemben teljes mértékben levonható-e a beszerzéseiket (újság szerkesztése, közüzemi díjak, bérleti díjak, irodaszerek, kameralámpák) terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó?
Bevételei két forrásból keletkeznek:
1. Árbevétel szolgáltatásnyújtásainkból, ahol minden esetben általános forgalmi adót számítanak fel.
2. Az alapító önkormányzattól kapott működési támogatás, melyet egyéb bevételként könyvelnek le.
Kérdésem, hogy a kft. szolgáltatásnyújtásait terhelő fizetendő általános forgalmi adóval szemben teljes mértékben levonható-e a beszerzéseiket (újság szerkesztése, közüzemi díjak, bérleti díjak, irodaszerek, kameralámpák) terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó?
4. cikk / 23 Önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?
5. cikk / 23 Térítés nélküli eszközátadás adózása
Kérdés: Cégünk önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg a tulajdonos döntésének megfelelően alakítjuk át tevékenységünket. Ennek keretében a kft. ellenérték nélkül ad át olyan tárgyi eszközöket, amelyek beolvadásos átalakulás során kerültek tulajdonába. (Adót ezekkel a termékekkel összefüggésben nem vontunk le.) Egyes esetekben a tárgyi eszközök átadása az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalásával (tartozásátvállalás) történik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
6. cikk / 23 Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan
Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
7. cikk / 23 Szennyvíztisztító-beruházás
Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján félévente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
8. cikk / 23 Ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak
Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbeadás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbeadásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbeadás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?
9. cikk / 23 Közműberuházás áfája
Kérdés: Egy társaság ingatlanfejlesztéseket végez. Ennek keretében közműveket is létrehoznak, amely közműveket számunkra mint önkormányzatnak ingyenesen átadnak. Kérdésünk nem közvetlenül minket érint, hanem a társaságot. A társaság élhet-e adólevonási jogával az ingyenesen átadott közmű beruházása során előzetesen felszámított adó vonatkozásában?
10. cikk / 23 Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága
Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
