Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított forgalmi adó – az Áfa-tv. 120. §-a alapján – nem vonható le.Figyelemmel a 2015/5. Adózási kérdésben kifejtettekre (adólevonási jog csoportos munkásszállítás esetén), a speciális körülmények fennállása miatt azonban igen kivételes és szűk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Önkormányzati földterület bérbeadása

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...értékmeghatározásával kell megállapítani az adó alapját, feltéve hogy a szolgáltatásnyújtóját, illetőleg igénybevevőjét az adólevonási jog nem illette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Adólevonási jog gyakorlása

Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat adólevonási jogának alapfeltétele, hogy azÁfa-tv. 4/A. §-ában foglalt közhatalmi tevékenységen túl más, olyan gazdaságitevékenységet végezzen, melyből jelentékeny bevétele származik. Ez utóbbi kritériumazt jelenti az Áfa-tv. 4/A § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mivel a 2002-ben megépültszennyvíztisztító telep olyan államháztartási támogatásból valósult meg, melytámogatásról az adóalany adólevonási jogának figyelembevételével születettdöntés (a kérdésből arra lehet következtetni, hogy ilyen támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.