Gyermekétkeztetési feladat ellátása

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat felé azt az árat számlázza, amelyet a teljes árat fizetők fizetnek, akkor a konyhát teljes egészében megilleti az adólevonási jog.A Gyvt. 151. §-a szerint a gyermekétkeztetés térítési díja a nyersanyagköltség. Ez jogszabályban meghatározott ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] ...mind a nevezőben szerepeltetni kell. Ezzel szemben, ha az államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatás kifejezetten adólevonási joggal nem járó tevékenységet finanszíroz (pl. az alapítványi támogatást a tantermek felújítására adták), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...koncepciója alapján a beruházás indításáról az Országgyűlés a 2004. évi új címzett támogatásokról szóló törvényben az adólevonási jog figyelembevételével (nettó összegben) dönt, akkor a beruházás használatbavételének évét követő 10 évig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Központi költségvetési támogatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatásból létrejött termékért, szolgáltatásért, a támogatás – ha ellenértéknek minősülne – önmagában megalapozhatná az adólevonási jogot. Az adólevonásnál ugyanis csak az a lényeg, hogy valahonnan (vagy a támogatásból, vagy kívülállótól)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.