4 talált cikk a mentesség , beszerzés , ingatlanok , önkormányzat , adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében adókötelezettséget választott az elmúlt években. 2017-ben az egyik bérlőnk jelentős felújítást hajtott végre az ingatlanon, amit beszámítottunk a bérleti díjba. A felújítás befejezésekor kiszámláztunk részére 24 havi bérleti díjat áfásan. A számlázott időszak 2019. 07. hónapban járt le. 2019. január 1-jétől – mivel lejárt az 5 év – adómentességet választottunk az ingatlan-bérbeadásra. A bérlő a számla áfatartalmát levonásba helyezte. Kell-e a számlát módosítanunk?

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!