5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele
Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
2. cikk / 5 Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén
Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) – mindkettő belföldön letelepedett adóalany – német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor – tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel – ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
3. cikk / 5 Szennyvíztisztító-beruházás
Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján félévente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
4. cikk / 5 Nyílt végű lízing áfája
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
5. cikk / 5 Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben
Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?