1. cikk / 19 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések
1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
2. cikk / 19 Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése
Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
3. cikk / 19 Szociális támogatás utalványa
4. cikk / 19 Ingatlan értékesítése
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
5. cikk / 19 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
6. cikk / 19 Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?
7. cikk / 19 Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén
8. cikk / 19 Közterület-használati díj elengedése
9. cikk / 19 Közterület-használati díj elengedése
10. cikk / 19 Számla helyes kiállítása – "fordított adózás" kifejezés feltüntetése számlán
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?