Védőnői feladatellátás

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
Részlet a válaszából: […] A védőnői feladatellátás szabályait az Eatv. tartalmazza. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel az Eatv.-be 2023. július 1-jei hatállyal beiktatott új 6/B. § (1) bekezdése szerint az állam az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Földcsereügyletek elszámolása

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Részlet a válaszából: […] ...nem számít fel áfát, és nem vonja le az előzetesen felszámított áfát. Az Áfa-tv. 187. §-ának (3) bekezdése szerint az alanyi adómentesség értékhatárába nem számítható be, azaz nem járhat el alanyi adómentesként az önkormányzat, ha ingatlant értékesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Részlet a válaszából: […] ...haladja meg (Szja-tv. 1. számú melléklet 7.1. pont).Az adómentes bevételt nem kell bevallani [Szja-tv. 11. § (3) bekezdés a) pont].Ha az adómentesség feltételei nem állnak fenn, akkor a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem (Szja-tv. 64/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...időpontban, alanyi adómenteseknek a tárgyévet követő február 25-ig kell a bevallást teljesíteni. Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség év közben megszűnik értékhatár-átlépés miatt, és áfaalannyá válik az adózó, akkor az áfabevallási gyakoriság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
Részlet a válaszából: […] 1. Az adó levonásával kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. VII. fejezete tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a sportolást, test-edzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását.Az Áfa-tv. idézett rendelkezése a szolgáltatás adómentességét általánosságban két feltételhez köti. Egyrészt a szolgáltatás nyújtójának az Áfa-tv. 85. §-a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...l) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. Ugyanakkor az Áfa-tv. nem biztosít adómentességet a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló helyek bérbeadásra [86. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Sporttal kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását.Az Áfa-tv. idézett rendelkezése a szolgáltatás adómentességét általánosságban két feltételhez köti. Egyrészt a szolgáltatás nyújtójának az Áfa-tv. 85. §-a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes, az Áfa-tv. 30. § (2) bekezdése értelmében azonban az egyéb ingatlanok bérbeadására az adóalany választhat tárgyi adómentesség helyett általános szabályok szerinti adózást. Az adóalany változásbejelentési kötelezettségét az Art. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.