20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 20 Önkormányzat által iskolás gyermekek táborozásához természetben adott juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk támogatta a KLIK-hez tartozó iskolánk által szervezett nyári tábort, melynek kiadásaiból átvállalt egy meghatározott összeget. Az igazgató ennek megfelelően az összeg erejéig az önkormányzat nevére kérte a felmerülő kiadásokról (liszt, festék, karton, írólap) szóló számlát. Adózási szempontból hogyan kell kezelni ezt a kiadást, illetve hogyan kell könyvelni?
3. cikk / 20 Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása
Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
4. cikk / 20 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
5. cikk / 20 Munkaruha-juttatás
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
6. cikk / 20 Közhasznú alapítvány által biztosított utazás és szállás adójogi megítélése
Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.
7. cikk / 20 Foglalkoztatottak utazásibérlet-térítése
Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?
8. cikk / 20 Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség
Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?
9. cikk / 20 Helyi utazási bérlet költségtérítése
Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?
10. cikk / 20 Általános iskolai tanulmányút költségeinek adómentessége
Kérdés: Önkormányzatunk külföldi tanulmányutat szervez az általános iskola néhány diákja és tanára számára. Az út költségeit (repülőjegy, szállás, étkezés, belépőjegyek stb.) az önkormányzat fizeti, az önkormányzat nevére szóló számla alapján. Kérdésünk, hogy ezeket a személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell kezelni?